Szerződésen alapuló, lejárt és az adós által nem vitatott vagy elismert tartozás érvényesítésének mai napig leghatékonyabb módja a felszámolási eljárás kezdeményezése. Előnye abban rejlik, hogy a bíróság nem vizsgálja a nem teljesítés okát, hanem a feltételek megléte esetén vélelmezi az adós fizetésképtelenségét. Így a hitelező hosszadalmas peres és bizonyítási eljárás nélkül szerezhet érvényt igényének. Az eljárás formalizált, megindítása feltételekhez kötött, melyet 2017. július 1-jei hatállyal tovább szigorított a törvényalkotó. Hogy járunk el helyesen?
Figyeljük a határidőt! Az esedékességet követő 20 naptári napon belül ugyanis az adósnak még lehetősége van fizetni vagy a követelést vitatni. Ha a határidő alatt egyiket sem tette, akkor viszont a hitelező ne késlekedjen, küldjön mielőbb írásos fizetési felszólítást az adós részére.
Miért nem éri meg várni? Mert az esedékességet követő 20 napon túl is van lehetősége az adósnak vitatni a követelést, egészen addig, míg a fizetési felszólítást kézhez nem veszi. Amennyiben az adós vitatása gyorsabb volt, mint a hitelező felszólítása, úgy felszámolási eljárás már nem kezdeményezhető.
A fizetési felszólítás tartalma is figyelmet érdemel. Ahhoz, hogy az alkalmas legyen a felszámolási eljárás kezdeményezésére, tartalmaznia kell a tartozás jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt is, továbbá meg kell határozni azt a végső határidőt, amelynek eredménytelen elteltét követően meg kívánjuk indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánjuk érvényesíteni a követelést.
A fizetési felszólítást tértivevénnyel szükséges küldeni! Július 1-je óta már ez is követelmény. Nem kell csüggednie a hitelezőnek akkor sem, ha a postai kézbesítés akadályozott (levélszekrényben elhelyezés vagy a személyes átadás vagy az értesítő hátrahagyása nem lehetséges), ha a küldemény átvételét az adós megtagadta, vagy ha a posta által rendelkezésre tartott küldeményért az adós nem jelentkezik, mivel az új szabályozás értelmében fizetési felszólításunk ez esetben is kézbesítettnek minősül a feladástól számított tizenötödik munkanapon.
Ha tehát a követelés lejárt, 20 nap eltelt, mely idő alatt az adós a tartozást nem vitatta vagy a tartozást elismerte és az ezt követő tartalmilag helyes fizetési felszólításra sem teljesít, akkor nincs akadálya, hogy a hitelező bírósághoz forduljon a felszámolási eljárás elrendelése iránti igényével.
Figyelem, a vitatás is lehet helytelen! A vitatás akkor megfelelő, ha az adós érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét, azaz tulajdonképpen indokolással ellátott. Az írásbeliség a vitatás esetében is feltétel, csakúgy, mint a hitelező általi kézhezvétel igazolása is. Amennyiben tehát adósként alapos okunk van a hitelezőt nem kifizetni, úgy nem árt résen lennünk, és minél előbb, lehetőleg még a lejáratot követő 20 naptári napon belül tartalmilag megfelelő vitatást küldenünk a hitelezőnek, ellenkező esetben már csak teljesítéssel kerülhetjük el a felszámolási eljárást, és a kifizetett összeget peres eljárásban kell visszakövetelnünk.
Vissza