A munkavállaló internethasználatának ellenőrzése

A munkáltató alapvető gazdasági érdeke, hogy munkavállalói a működésével kapcsolatos információkat bizalmasan kezeljék és munkaidejüket hatékony munkával töltsék. A munkáltató tehát magától értetődően szükségesnek tartja a munkavállalók ellenőrzését. Ugyanakkor az ellenőrzött munkavállalónak szintén jogos igénye merül fel magánélete és emberi méltósága megóvása iránt. A szembenálló érdekek és jogosultságok miatt fontos, hogy a munkáltató ellenőrzési jogköre ne legyen korlátok nélküli.

A munkáltató ellenőrzése alapvetően a munkavállaló munkavégzésére és munkahelyi magatartására irányul, ami azonban nehezen elválasztható a munkavállaló magánéletétől. Előfordul, hogy a munkavállaló a munkahelyi e-mail címről küld magánlevelet vagy a munkahelyi számítógépen, munkaidőben böngész az interneten. Függetlenül attól, hogy a munkavállaló ezt rosszhiszeműen vagy a munkavégzés rovására teszi-e, a munkáltató ellenőrzési joga ütközik a munkavállaló személyiségi jogaival.

A vonatkozó jogszabályok általános elveket rögzítenek, melyek szerint a munkáltató kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartását ellenőrizheti, továbbá az ellenőrzés során érvényre kell jutnia a célhoz kötöttség, szükségesség és arányosság elvét, valamint személyes adat kezelése során szükséges az érintett hozzájárulása. A gyakorlatban követendő magatartást részletesen azonban az adatvédelmi biztos állásfoglalásai és közleményei alakították ki. Hírlevelünkben abba engedünk betekintést, hogy milyen szabályok vonatkoznak a munkáltatóra a munkavállalók munkahelyi elektronikus levelezésének és internethasználatának ellenőrzésével összefüggésben.

Az internethasználat ellenőrzésének szabályaival összefüggésben meg kell különböztetni azt az esetet, amikor a munkáltató a számítógépet, laptopot, tabletet, okostelefont, stb. mint munkaeszközt kizárólag munkavégzés céljából adta a munkavállalónak és azt, amikor engedélyezte az átadott eszközök személyes használatát is. Amennyiben a munkáltató nem kizárólag munkavégzés céljára szolgáltatja e készülékeket, az azokon tárolt személyes jellegű információkat nem ismerheti meg.

Az adatvédelmi biztos tájékoztatója szerint személyes adatnak minősül az, hogy valaki milyen weboldalakat és milyen gyakorisággal látogat. Ebből következően, ha a munkáltató engedélyezte a magánhasználatot, nem ellenőrizheti, hogy a munkavállaló mikor, milyen oldalakat látogat. Ha azonban a világháló használata kizárólag munkavégzés céljára engedélyezett, a munkáltató vizsgálhatja a munkaeszköz böngészési előzményeit. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha a munkavállalót előzetesen figyelmeztette az internethasználat korlátozottságára és az esetleges ellenőrzés lehetőségére. Ha a munkáltató nem ad semmilyen tájékoztatást az internethasználatról vagy hozzájárul a magánhasználathoz, nem ellenőrizheti a munkavállaló által látogatott weboldalakat. Ha mégis ellenőrzi és rögzíti a munkavállaló internet-használatát, jogellenes adatkezelést végez.

Az internethasználat ellenőrzésével összefüggésben tehát nagy jelentősége van annak, hogy van-e belső szabályzat, amely meghatározza mire lehet használni az internetet. A munkáltató belső szabályzata ugyanis egyoldalú jognyilatkozatnak minősül, amelyben a munkáltató utasítási joga fejeződik ki. A belső szabályzat emellett érvényre juttatja a munkavállaló információs önrendelkezési jogát. A személyes adatok védelme ugyanis akkor valósítható meg hatékonyan, ha a munkavállalók ismerik az internethasználat feltételeit.

A belső szabályzattal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a szabályzat megléte önmagában nem elegendő a jogszerű ellenőrzéshez. Az adatvédelmileg elfogadott eljárás során a szabályzatot minden érintett részére meg kell küldeni. Az érintettnek pedig – esetleg egy formanyomtatványon – aláírásával igazolnia kell, hogy a megfelelő tájékoztatást megkapta és tudomásul vette. A tájékoztatás, illetve annak elfogadása történhet a munkaszerződésben foglalva is.

Vissza

munkajog munkahelyi ellenőrzés