A behajtási költségátalány

A behajtási költségátalány elszámolása 

A NAV legutóbbi tájékoztatása – 2014/76. adózási kérdés – a behajtási költségátalány elszámolásáról az alábbi lényeges információkat tartalmazta:

• a kötelezett a még meg nem fizetett, de esedékessé vált költségátalányt ráfordításként köteles a könyveiben elszámolni;
• erre nemcsak akkor kerül sor, ha a jogosult a költségátalányt érvényesítette, hanem akkor is, ha valamely összeg megfizetésével a kötelezett késedelembe esett („erre nemcsak abban az esetben van szükség, ha a jogosult ténylegesen követelte az adóstól, tekintettel arra, hogy a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembeesés tényével beáll”);
• jogosult esetében csak a ténylegesen befolyt költségátalányt kell az egyéb bevételek között a könyvekben elszámolni;
• ugyan a Ptk. szerint a költségátalányt a törvényi összegnél alacsonyabb összegben megállapítani nem lehet, továbbá kizárni sem lehet, a NAV szerint ez nem akadálya annak, hogy utóbb a jogosult arról akár ráutaló magatartással – nem követeli a költségátalányt – arról lemondjon;
• ebben az esetben a kötelezett a behajtási költségátalányt kivezeti a kötelezettségei közül és annak összegét rendkívüli bevételként köteles kimutatni;
• tekintettel arra, hogy a jogosult a még be nem folyt költségátalányt nem könyveli, annak elengedése a könyveit nem érinti;
• a NAV tájékoztatása azt is kifejezetten rögzíti, hogy „ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi) annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illeték vonzata”.

Amennyiben többet szeretne tudni behajtási költségátalány jogintézményéről, készséggel nyújtunk Önnek átfogóbb és személyre szabott tanácsadást.

fizetési késedelem behajtási költségátalány